Kisfiú a nagyvilágban

    Még nem döntöttem el hogy valóban hálás legyek e a Sony Ericsson szervíznek (meg telefonomnak) hogy állandóan visszajárok a Westendbe készülék leadás és felvevés címén. Ennek okaira most nem térnék ki, elég hülyének tartom magam amiatt így is, hogy még mindig azt mondom szeretem az SE készüléket, és a garanciapapírjának sorozatos firkálása után is ezt mondom.
No de ha már ott voltunk élveztük a légkondi és nyárra-felkészült-bombázó-látvány adta örömöket, valamint betértünk ide-oda. Ha nem is játszottuk el a konzumidiótát mindenesetre kukucskáltunk mindenfele és megjegyeztük hogy ennyi baromságot egyhelyre nehéz összezsúfolni (de ezek szerint lehet) és hogy ennyi Pannon boltot egy épületen belül... ha nem látjuk nem hisszük.
És van a harmadikon egy kisállatkereskedés, amolyan Pet Shop. Majdnem mint a Boys, és igen. Go west! De nem mert ez most más, ez cuki és édes és bájos és odatapadtunk az üvegre. Zabálnivalóak!