Ilyet már úgyis régen írtam. Amúgy is külön nyűg rávenni magam, hogy filmet nézzek, hát még ha az nem vígjáték, hanem mondjuk lövöldözős, fröcsögő lóvéres. Vagy egyáltalán csak Millernek, Tarantinónak, vagy Rodrigeznek köze van hozzá. No de ha mind a háromnak?!
Feketefehér, néha csak a lényeg színes. Vagy nem is a lényeg? Művészíesen sejtelmes. Persze legkevésbé művészlélekként alig értem, de összefűzom fejben a szálakat, később már ismerősek az egyszer szétszabdalt helyszínek vagy emberek. Szétszabdalt emberek. Főleg azok. A Halálbiztos és a Terrorbolygó után azt hittem már nem nagyon lesz olyan ami ilyen sítlusban: a röhögés és a sírás, hogy anyám, ez nem lehet komoly film...között lebeg. De van. Ez is az. (Jó, tudom, hamarabb volt ez a nagyszerű alkotás, mint a másik kettő) Lényeget összefogallava, történet körülbelül egy jó kis leszámolós, igazságosztós, verekedős, vérbeáztatott filmecske, amolyan Roger nyúl a pácban sítlusban. Hogy mért ez jutott minden pillanatban eszembe a film alatt? Tényleg olyan. Csak a legjobb nő itt nem egy rajzfilmfiugura, akibe 12 évesen szerelmes voltam, hanem mondjuk Jessica Alba. A Gonosz, meg egy sárga - megmaradt Gollam jelmezbe bújtatott elmebeteg, már majdnem rajzfilmfigura. És ha már gyűrűkura, mr. Wood is fantasztikusan néz-ki-csonkolva, mint éhes prostilányfelzabáló. Amúgy jók ezek a filmek, biztos magamtól nem jöttem volna rá, hogy szeretném látni, ahogy kutya zabál fel embert, villamosszékben sütnek vkit, öngyilkos lesz vki, agyonlőnek több tucat embert (bár ezt Rambo-n edzett lelkünk fel sem vette), meg mondjuk, hogy egy szexis nő kiharap egy másik szexis nő nyakából egy darabot, meg hogy egy szamurájkard befér bármelyik embernek a törzsébe, de csakis a szemén keresztül...
Most hogy ez így mind megvolt, kétségem sincs afelől, hogy ezt a filmet minden óvodába a kakóbiztos számítógép mellé ajándék dvdnek adnám marketingfogásként. Habár tengerpart nincs is benne, de ennyi tangás csajt egy filmben még tuti ők is élveznének.
Bruce Willis-t azért szeretjük. Ő mindig jó lesz.
Feketefehér, néha csak a lényeg színes. Vagy nem is a lényeg? Művészíesen sejtelmes. Persze legkevésbé művészlélekként alig értem, de összefűzom fejben a szálakat, később már ismerősek az egyszer szétszabdalt helyszínek vagy emberek. Szétszabdalt emberek. Főleg azok. A Halálbiztos és a Terrorbolygó után azt hittem már nem nagyon lesz olyan ami ilyen sítlusban: a röhögés és a sírás, hogy anyám, ez nem lehet komoly film...között lebeg. De van. Ez is az. (Jó, tudom, hamarabb volt ez a nagyszerű alkotás, mint a másik kettő) Lényeget összefogallava, történet körülbelül egy jó kis leszámolós, igazságosztós, verekedős, vérbeáztatott filmecske, amolyan Roger nyúl a pácban sítlusban. Hogy mért ez jutott minden pillanatban eszembe a film alatt? Tényleg olyan. Csak a legjobb nő itt nem egy rajzfilmfiugura, akibe 12 évesen szerelmes voltam, hanem mondjuk Jessica Alba. A Gonosz, meg egy sárga - megmaradt Gollam jelmezbe bújtatott elmebeteg, már majdnem rajzfilmfigura. És ha már gyűrűkura, mr. Wood is fantasztikusan néz-ki-csonkolva, mint éhes prostilányfelzabáló. Amúgy jók ezek a filmek, biztos magamtól nem jöttem volna rá, hogy szeretném látni, ahogy kutya zabál fel embert, villamosszékben sütnek vkit, öngyilkos lesz vki, agyonlőnek több tucat embert (bár ezt Rambo-n edzett lelkünk fel sem vette), meg mondjuk, hogy egy szexis nő kiharap egy másik szexis nő nyakából egy darabot, meg hogy egy szamurájkard befér bármelyik embernek a törzsébe, de csakis a szemén keresztül...
Most hogy ez így mind megvolt, kétségem sincs afelől, hogy ezt a filmet minden óvodába a kakóbiztos számítógép mellé ajándék dvdnek adnám marketingfogásként. Habár tengerpart nincs is benne, de ennyi tangás csajt egy filmben még tuti ők is élveznének.
Bruce Willis-t azért szeretjük. Ő mindig jó lesz.