A hétfő még jól indult, utána a hétre ráült valahogy egy nagy punnyadás. Délelőtt a dobok mögül próbáltam a Cantelupe Island-ot. Délután irtózatos tempóban nyomtuk a dántanulást, a végén meg is jegyeztük a néninek, hogy egy kicsit kevésbé rohanósabbra vehetjük a figurát, mert a végén még tényleg megtanulunk dánul. Este a Cluster Café-n Activity szerű játék volt, mindenki írogatott cetlikre híres/ismert embereket, és két csapatból egynek minél többet kellett először körbeírni, aztán mutogatni, majd rajzolni. Mivel ismétlődtek a karakterek, ezért a vége egyre könnyebb volt. Közben meg majdnem elaludtam.
Kedden Lez szerintem kicsit belefáradt a jó dalok keresésébe és nem nagyon tudtuk mire vélni, hogy a Smells Like Teen Spirit – Nirvana klasszikus lett a következő dal. Kicsit átvariáltuk, hogy az eleje akusztikus, majd robbanásszerű eredeti, de mindenki unta igazából. De legalább zúztunk. Délután a ritmusokról volt elméleti oktatás, az tetszett és mókás volt a lépegetős tapsikolós feladatokkal. Az esti sportra olyan kevesen mentünk, hogy majdnem elmaradt, de egy rövid Danish ball-t (=kidobós) lejátszottunk és még egy kis floorballt.
Szerdán Visual Communicaton órán jövőbeli veszélyre figyelmeztető piktogramon kellett agyalni. Éppen kevésbé éreztem magam kreatív módban, de becsülettel küzdöttem. A dán órán megtanultunk egy sördalt és végre normálisan gyakoroltuk a mondatokat. A néni nagyon büszke ránk. Este a kóruson is majdnem bealudtunk és a dán szám tanulás kezdetekor leléptünk.
Tekintettel arra, hogy Mogens, az igazgató szólt, hogy Heidinek fogfájása miatt Koppenhágába kell mennie és nem tudja lefordítani nekünk „Obama Greatest Speach” előadást nekünk (elmorzsoltunk pár könnycseppet a szemünk sarkából…) és így a csütörtök délelőttöt átaludtuk. A délutánt is, mert a Walk and Talk óra késő estére pakolódott az operaénekes látogatással, ami nekem a Steet Dance-t ütötte. Így maradtam a kicsit megkopott létszámú táncórán. Páran mentek az operaénekeshez, egy páran meg megnézték, ahogy Dánia kikap Horvátországtól a kézilabda EB-n. Sebaj, 3-an is jó volt a tanárral gyakorolni. Azt mondjuk, nem értem mért szeretné, ha a csupasz földön való bukfencezést élvezném…
Péntek délelőtt zenélgettünk egy kicsit, ezúttal Tomasszal, a régi tanárral, és külön a gitárosokkal a kis stúdióban. Jókat mutogatott, volt abban ritmusgitár, akkordbontás, Hendrix, tapping, stb. Csak épp nem volt idő semmit se kigyakorolni.
Anne-Marie, az egyik tanár megkért minket, hogy segítsünk neki a „special Hungarian game” „number war” megszervezésében, merthogy gyerekzsúr lesz itten a suliban (gondolom a lánykája volt az ünnepelt). Úgyhogy péntek délután számokat nyomtattunk és hajtogattunk a gyerkőcök számára, 35 főre 3 élettel le is gyártottunk röpke 120 darabot. Plusz 100 dán kiszászlót, amit elrejtettünk az épületben, no meg próbáltuk lekapcsolgatni a villanyokat. Így aztán nagyon speciális összetett játékot sikerült létrehozni, még be is öltöztünk félelmetes dolgoknak, hogy ijesztgessük őket. A kisköltségvetésű babazsúron mondjuk volt kaja, torta, ital, jégkrém, és nekünk 2 tálca sör köszönetképp.
Hétvége van. Zzzzzzz…
