Habár a hétvégén megtámadott minket a tavasz, ez leginkább csak a csordogáló hólében teljesedett ki. De… ez itt Dánia, úgyhogy egész héten havazik, olvad, havazik és olvad. Ennek megfelelően egyesek migrénnek, míg mások a vágynak élnek, hogy napsütést lássanak. Láttunk is, jelentem, csak mellé mínuszok, befagyott pocsolyák társulnak, viszont a füvet már egyre többször látjuk.
Az újak beilleszkedésének filozófiája mentén haladva – „egy nagy csapattá kell kovácsolni titeket nagyon rövid időn belül” – meg is kezdődtek a mókák. A heti feladat egy dán pályázatra készülés köré épült. A Korg og Godt pályázat kellően motiváló pénzösszegről és az amatőr reklámötletek begyűjtéséről szól. Végiggondolva egy hivatalos marketingiroda alkalmazásának költségét, nagyon olcsón megússzák. De hogy mi is a pályázat? Vegyünk 7 céget, aki hajlandó erre áldozni:
Fitness World – Nevéből eredően egy edzőterem lánc
Cult – Alkoholos és alkoholmentes energiaital gyártó
SpyDK – Megfigyelő kamerák eladásával foglalkozó (web)áruház
Pointshop.dk – Webáruház
Funcity – Koppenhágai Csodák Palotája/Játszóház
Paintball Arena – Értelemszerűen egy paintball pálya
Aelde Sagen – Civil szervezet külföldieknek, önkéntes gyűjtő idősek felügyeletére (bevándorló-fogalakoztatás)
A cél egy reklám elkészítése, nem várnak profi színvonalat, az ötletet külön bírálják, és külön lehet nevezni a storyboarddal (ezt a szép szót nem tudom normálisan lefordítani). Röviden ennyit a háttérről, természetesen minden csak dánul volt meg, úgyhogy fordíttattuk velük a történetet állandóan angolra.
És akkor hogy mi is történt a héten.
Végighallgattuk újra az összes szabályt, mit hogyan merre, valamint újraosztották a takarítási feladatokat, ami alaposan letört, ugyanis az eddigi Music Room helyett a Yellow folyosót kaptam a lengyel lánnyal takarításra… ez a leghosszabb folyosót jelenti 3 wc-vel, 4 zuhanyzóval. Minden csütörtökön. Nem voltam boldog.
Hétfőn délelőtt reklámokat néztünk, előadásokat hallgattunk, fejtágítás ment, szemlélettágítás, ez a rész nagyon jó volt, sajnos hagyták leülni és délután is folytatódott, amit sajnáltam, mert abból csak erős fetrengés és bepunnyadás lett. Kalapból sorsolták össze a 8 csapatot, hogy a legjobban megkeveredjünk (újak-régiek, line-ok). Ennek örömére Áronnal összekerültem (+Nynne, Lianne, Anders), ami egy jó alapanyagnak bizonyult, de voltak nagyon erős(nek hitt) csapatösszeállítások is.
Este megtartották az első Culture -Cafét a dánok. Megmutatták a speciális betűiket, tanítottak nyelvtörőt, énekeltünk velük fociindulót, megtudtuk milyen frankó gyerekek a sportban, és örvendeztünk egyet a 1998-as olimpiai curling sikereiknek.
Kedden délelőtt Heidivel játszottunk csapatépítőset: találd meg, akinek nem olyan a szeme, mint a tied, akinek ugyanolyan a zoknija, mint a tied, akinek ugyanolyan meleg a keze, akinek ugyanolyan a hajszíne, stb. Majd ilyen párokból különböző feladatok:
- Csoport fele ki lett küldve, azalatt megbeszéltük, hogy először érdeklődők, majd pedig unottak és figyelmetlenek leszünk. A visszajövők a nyarukról/élményükről beszéltek. Ezzel modelleztük, hogy mennyire fontos a csoportmunkában, hogy mindenkire egyformán figyeljünk.
- Egy fekete fehér „maszat” papírt kaptunk és felsoroltuk, ki mit lát benne
- Kő-papír-ollóztünk, és ha valaki nyert, akkor azt kellett hangosan kiabálni, hogy: yes, we made a mistake!
- Párokban sétáltunk és rámutattunk tárgyakra felváltva, a párnak pedig az ellenkező tárgyra mutatott és meg kellett indokolni, mért az az ellentéte
- El kellet képzelni, hogy egy dzsungelben vagyunk, és együtt fedezzük fel
- Eltévedtünk egy sötét erdőben és „sztorit írni”: Nézd csak egy…!
- El kellett mesélni egymásnak álmainkat
- El kellett mesélni egymásnak mik akartunk lenni kiskorunkban
- Kaptunk kis képekkel tele egy papírt és az alapján
o közösen megtervezni egy nyaralást
o interjút készíteni a másikkal a képek alapján („Mért gyújtottad fel az óvodát?”)
- 5 főnevet írni papírra, majd a párodéval összetett szavakat alkotni és körbeírni mi az
- 5 tulajdonságot írni a papírra, majd körbejárva dolgokkal összekombinálni és megindokolni pl.: ez az ablak mért félénk
- Képzelt ajándékot adni a párunknak és ki kellett találnia mi az
- Egyikünk filozofikus alkat (ülő), másikunk gyakorlatias (álló) és beszélgetést folytatni bármiről
Délutánra ennek eredményeként enyhén agyhalott állapotba zuhantam, és kicsit nehezen akartunk nekiállni a már csoportos ötletelésnek. Nynne lefordította a cégekről mit kell tudni, majd elkezdtünk töprengeni mihez mit lehetne kitalálni. Később beugrott az energiaital kapcsán Áronék koppenhágai élménye, mit megérkezéskor meséltek még: két öreg néni járókerettel fej-fej mellett haladva torlaszolta ez az utat mintha versenyeznének. Na, ez végül meg is maradt fő koncepciónak, hiába próbálkoztunk ellopott vécépapírral és kémkamerákkal. Egy másik ötletem pedig még megvalósításra vár (az a betegebb, de tervezzük, hogy azt is leforgatjuk és beküldjük, sulit kihagyva belőle).
Este egy kiadósat amerikai-dán kidobósoztunk, vagyis normál kidobós csak 6 labdával.
Szerdán délelőtt újra ismertették a szabályokat és hússzor meghallgattuk, hogy nincs rossz ötlet csak jó, és nem lehet ítélkezni, meg hogy nyitottnak kell lenni mindenre. Majd folytathattuk az ötletgyűjtést és kidolgozást konkrét storyboardokkal és a 3 legjobb ötlet kiválasztásával, megtervezésével. Végül délután jöttek a tanárok és megmondták a frankót, ezzel foglalkozzatok a továbbiakban: maradtak az öreg nénik.
Este kóruson elszórakoztattuk az újakat, ki érdeklődőbb, ki kevésbé volt az, de mindenesetre jó lesz a szombati koncert 13-án.
Csütörtököt már mindenki nagyon várta. Kamerák, kábelek, állványok, ami csak kell, eszközbeszerzés és forgatás. Andersszel és Áronnal összetettük a snitteket részleteiben, míg Nynne és Lianne elmentek a Horve-be az öregek otthonába kölcsönkérni két nénit, meg Cult-ot is vettek útközben. 2-re vártak minket az öregek otthonába. No, ott aztán volt móka, dánok tolmácsolták a néniknek mit szeretnénk, mi meg tetszelegtünk a rendező és operatőr szerepben. Az anyag végül nagyon jó lett. Itt kezdődött a neheze, ugyanis még normális videó-vágó programot sosem használtam, márpedig ez mindenképp ránk maradt. Először összeraktuk vázlatosan, majd miután már vacsora közben el tudtam volna aludni, pihentünk vagy 3 órát, éjszaka végül Helga (Helga és Emőke a Képzőművészetire járnak, minden ilyenhez értenek) megtanított videót vágni és mire ágyba kerültünk már egész pofás kis videó állt össze. Pénteken délelőtt 12-ig le kellett adni a kész anyagot, ezért rohamtempóban próbáltuk a hangokat, zenéket összevadászni, nem mellesleg mindezt halott internettel, merthogy egész héten rossz volt és csiga sebességű. A végeredmény ugyanakkor, ha nem is kielégítő, de jó lett.
Délután pihenés volt és lihegés… majd felkészülés a Gálavacsorára. Nosza kirittyentettük magunkat, mindenki úgy nézett ki, mintha skatulyából húzták volna ki. Még Karl-ra is sikerült rábeszélnem egy inget a Led Zeppelines póló helyett.
9-kor pedig kezdődött a 8 reklám bemutatása. Mi is szavaztunk, azaz volt közönségdíj és volt zsűri, vagyis a tanári gárda értékelése, ami ugye a döntő igazság pillanata. Lehet, hogy egoista vagyok, de nyugodt szívvel szavaztam a magunk reklámjára miután láttam a többit. Sokkal többre számítottam a többiektől, mert egyszerűen tényleg voltak messzemenően jól összesorsolt csapatok, mégis keveset hoztak ki belőle. Az ötletek viszont egytől egyig jók voltak.
És hát a várva várt eredmény: a közönségdíjat a SpyDK-s 8-as csapat nyerte, a zsűriét viszont a mienk kapta! Kitört belőlem az ovis, mert úgy örültem neki, mint a kiskölyök a csoki tojásnak. Alaposan meg is ünnepeltük, szinte el sem tudtam hinni!!!
Szombaton aztán punnyadtunk, meg élveztük, hogy van már internet végre. Kitakarítottuk a Pejsestue-t, elhordtuk a romokat és megállapítottam, hogy a lenthagyott fényképezőmből hiányzik a 4 gigás memóriakártyám, amin az egész heti képek voltak… ilyen eddig soha nem történt, és a tehetetlenség meg tudott volna ölni. Sajnos voltak itt vendégek is a suliban, de épp úgy lehetett bármelyik diák is. Áronnak a szintén a lenthagyott táskájából csapolták meg a sörkészletét, ami azért is fura, mert az üvegeket nem találtuk meg (más fajtát ittunk, mint a dánok). Mindenesetre még mindig jobb, hogy a kártya hiányzik, mint a fényképező, csak bosszantó.
Szombat délután Running Dinner volt. Illetve annak előkészítése. Párokba lettünk beosztva és ki volt adva kinek mit kell készítenie. Például és Julie-val, egy új dán lánnyal voltam együtt és meg volt adva, hogy nekünk desszertet kell készíteni és 22 órakor minket is beleszámolva 9 ember jön hozzánk desszertezni az egyik terembe, amit fel kell készítenünk, díszítenünk. Julie-ra rábeszéltem az egyszerű gyorssüti receptjét, majd megegyeztünk, hogy teszünk bele csokit és gyümölcsöt. Emellett csináltunk olvasztott csokiba mártott epret és mellé szőlőt valamint kivit tálaltunk.
A délután izgalmas volt. Nagy készülődés, rohangászás az ipari konyhában, nagyon élveztem. Ha tehetném, berendeznék egy ilyet otthon. Elképesztően nagy készletek, bármit lehetett használni! Ha nem volt, akkor Anne-Marie elment és vett (így lett csokoládénk például). Egész hamar végeztünk, így besegítettem ide-oda. Szegény Áron a túlmozgásos Christannal került össze, aki nem hogy konyhát nem látott még, hanem az evést is számítógépes konzolról tanulta, úgyhogy lesütöttem nekik a palacsintát.
18 órakor hivatalosak voltunk Julie-val a Lecture Hall-ba előételre. Ezt Niki és Emil készítette. Igazi olasz hangulattal, tonhalsalátával, olivabogyóval és olajjal, kapros tejföllel és kellemes fehérborral vártak minket. Velünk evett még Bori-Heidi, Line-Daniel párosok. Közben jót beszélgettünk, mert ugye ez volt a cél, hogy minél jobban keveredjünk most is. 19:30-kor asztalt bontottunk és ment a mosogatás, rendrakás, mert 20 órára Emőke és Martin vártak minket a Picture Hall-ba főételre. Emőke zseniális vörösboros marhapörköltet rittyentett és mellé ugyanilyen stílusban gombapörköltet, mindezt dán tésztával körítve. Martin ötletére az asztalhoz híres dán és magyar írók nevei szerint ültünk le, így Karinthy Frigyes szellemében étkeztem. Barna Szerb Antalként, Emőke Janikovszky Évaként végezte, Sara és a többiek dán nevei azonban nem maradtak meg… jellemző, hogy amúgy se nagyon tudták kiket takarnak a dán író-nevek. Anne-Marie is velünk evett, és ismét nagyon jó beszélgetés kerekedett Picassótól a közgazdászokig.
22 órakor pedig mi következtünk: Anne-Lise, Tobias, Richard, Peter, Bori, Helga fogyasztotta nálunk a desszertet. Sajnos a süti nem úgy sikerült, ahogy kellett volna, de hát így tanul az ember. Az elronthatatlan is elrontható. Megint fergeteges témák és hangulat övezte az étkezést. Fél 1-re be is fejeztük az egész konyha rendberakását, majd kezdtünk volna bulizni, de hát ezek a suttyó dánok nem elhúztak aludni?! Mindegy, mi azért megmutattuk, hogy bírjuk az éjszakát.
Vasárnap aztán megint ment a punnyadás, délután sétáltunk egy jót az olvadó természetben, befoglaltuk a Pejsestue-t, majd este megnéztük angolul a Gyalog galoppot, ej visszasírom én a magyar szinkront. Izgalmasabb lett volna, ha egy diófával folytatok eszmecserét a tér-idő elméletről.
Közérdekű információ:
1. igyekeztem pótolni a lemaradást, sokszor az internet hiánya akadályozza a feltöltést
2. Bal-felülre tettem egy oldaldobozt Szerzők néven, nevünkre kattintva lehet szűrni, ki melyikünket akarja olvasni, ha esetleg nem kíváncsi mindegyikünk bejegyzésére
3. és bátran lehet kommentelni :)
4. a videókat sajnos nem fogom tudni feltenni, mivel verseny ezért nem tesszük fel az internetre
Géza
