Előhang
Fúj a szél és hideg van Dániában,
de ez nem játszik szerepet, eme kálváriában.
Vallekilde Hojskoléjában egy hét nem sok,
annyi is elég, hogy valakit elérjen a sokk.
Éppen ezen a vidéken él most egy legény,
ki dolgos, kreatív és serény.
Kedve mindig jó, akár csak lelke mélye.
Ez volt mindig fő erénye.
S hogy mitől változott meg mindez?
Erről szól az írás, mely ezúttal rímez.
Elregélem hát, e hét búját, baját,
hallgassátok hát szívemnek bús dalát.
Első ének
Messze minden kultúrától, réteken és mezőkön át,
lakik egy ifjú, ki borút és bánatot ritkán lát.
Jókedve és vígsága messze földön híres-neves,
ezt tovább ecsetelni felesleges.
Eme elfeledett vidéken, hol a madár se jár,
áll egy hojskole (mely félő volt, hogy majd bezár).
Benne mélyen, a sárga folyosón van egy apró szoba,
ajtaján egy szám, száztizenegy és benne sok csoda.
Itt kel föl történetünk hőse reggel, mégpedig hétfőn.
Nyolc óra van, le is oson hát reggelizni később.
Jóllakottan, fölébredve,
Morning assemblyhez támadt kedve.
El is ment nagy sebbel-lobbal,
dánokkal és magyarokkal,
meghallgatni a reggel szavát,
Lasse úr zenés tanát.
Ugyanaznap kicsit később eljött az idő,
Media design óra jött, ez volt a miliő.
Üdítőt kellett kitalálni és tervezni,
ötletet és design-t kellett szerezni.
Két óra állt rendelkezésre eme nemes feladathoz
háromfős csoportunk ragaszt, gondol, feliratoz.
Egészséges italunk kész is lett ebédre.
Minden fáradozást megérte.
Első Film Production órához érvén
Heidi hét alapszabályról beszélt kérvén,
hogy figyeljünk oda rá és a példa videókra
és ne csak tengjünk-lengjünk hébe-hóba.
Hosszú óra volt ez, de nem haszontalan,
bár a film elkészítésének időpontja még bizonytalan.
Sok nevetés és megbeszélés közepette
fenyegetően jött a vacsora közeledte.
Greenlandic café lett volna az esti program,
de dán felirattal, grönlandi film volt csak ottan.
Mit volt mit tenni hát, fogták magukat, mind a magyarok
Two and a half men-ből megnéztek egy jó nagy adagot.
Második ének
A hét második napján aztán
csak Media-design volt, az ám!
Az üdítőkön túllépve, bank dizájnra lesz gondunk,
amit kitalálunk, rajzolunk és mondunk.
Mindük fejében megfordult a gondolat,
hogy panaszkodjon a tanárnak jó sokat.
Mondanák ők, légy szíves Lene,
ezt a feladatot inkább nem kéne…
Ám a feladat, az feladat marad juszt is,
és ötletekből kevés, akár húsz is!
Ki kell dolgozni és kutatni mindent,
mi van a bank körül, kint-bent.
Naphosszat ment a kutakodás a bankok körül jobbra balra,
hogy a monitor a diákok szemét majd kimarta.
Persze izzadva, küszködve és a nagy igyekezetben lihegve,
mindenkinek lett valamilyen terve, amivel péntekig pihenne.
Esti sport címén kidobós és floorball volt terítéken,
melynek során mindenki úszott a verítékben.
Kellemes fáradtság mellé a fiúnak még comb-húzódás vegyült
és két napba telt, mire a fádalom megenyhült.
Hogy az élet kínjait tetézze, melyek csak most kezdődtek
telefonját egy égi erő kiütötte. Ezzel reggeli kelés gondját tetőzte.
Sosem volt még kikapcsolva az, így pin kódját senki se tudta
a mobil, pedig a puk kódot kérte már (mert a pint megunta).
Mérgelődve, lábat fájdítva, dúlva-fúlva
ágyba vonult hát, hogy magát kifújja.
Nem sejthette szegény balga pára,
hogy ismét mérgelődni fog nemsokára…
Harmadik ének
Szerdáját az ifjú mindig várva-várja,
hiszen ezen a napon van Music Workshop órája.
Délelőtt a music roomban énekel, dobol és húrt penget,
míg mások a lányokat, ő ekkor dallamokat kerget.
Nem gondolta volna korábban magáról,
hogy kedvenc órája ellene fordul magától.
Merthogy, gyakorlás után kezdődött az éneklés élesben
és nem sikerült egy árva hangot sem kiénekelni, mely szépen cseng.
Próbálta ő így is úgy is
akarta a sikert, ha bele pusztul is!
De nem sikerült neki sehogy sem
mondhatták már, nem figyelt arra, hogy „Dehogynem!”
Az ebéd sem hozott enyhülést számára
mert nem hagyták, hogy lakatot tegyen szájára.
Folyton beszéltették és kérdezgették mi volt az órán,
egy jót sem evett egy hete, inkább elhagyta az asztalt korán.
Ám dánórára érkezvén szomorúan látta,
hogy nagyobb lett a látogatók száma.
Kezdők és haladók egyaránt részt vettek
és zavaró volt, hogy egymással beszélgettek és nevettek.
Mindezeken belül is, a Dávid és Nuka show
azt kell mondjam nem túl szórakoztató.
Minden régi diák, hirtelen tanárnak érezte magát
és okoskodva magyarázta Dorte tananyagát.
Aznap este épp a Hojskoléban,
a kórus koncertet tartott a Lecture Hall-ban.
Hogy napja még pompásabb véget érjen
A dalok szövege eltűnt és nem volt kitől kérjen.
Kénytelen kelletlen hát,
olvasta a szomszéd kottáját.
És bár a koncert jól sikerült
főhősünk kicsit sem örült…
